Néptánc az iskolában

„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk.” (Kallós Zoltán)

A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. A zene és a mozgás szerves kapcsolat: az énekes játék ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme. Az egészséges fejlődéshez a zene, a tánc, a mozgás nagyon fontos. A tánc társakkal együtt átélt örömforrás, közös élmény. Nemcsak közösség létrehozó, de közösségformáló ereje is van. A szabálykövetés a közösségi élet fontos alappillére, a játék pedig elősegíti a gyermekben a szabálytudat kialakulását. A gyermek pontosan tudja, mik a játék szabályai, és azokat követve játszik. Majd ezt a tanult viselkedést fogja alkalmazni később az egyes közösségekbe való beilleszkedésekor is. Ezáltal a játék segítséget nyújt a gyermek társas kapcsolatainak létrehozásában is.

A néptánc és a népi játék nagyszerűsége a sokszínűségében és komplexitásában rejlik. Több készség-, képességterületre pozitív fejlesztő hatást gyakorolnak. A gyakorlás így nem csupán hagyomány- és értékőrzés céljából lehet fontos, hanem számos területen fejlesztési lehetőségként szolgálhat. „A magyarságnak van egy olyan népi hagyománya, amelyik izomfejlesztő és ügyességnevelő értékre nézve vetekedik mindenféle mesterségesen teremtett sporttal, ezenfelül léleknevelő hatása is igen nagy… Ez a sport a tánc.”  (Molnár I.)

Iskolánkban élő a néptáncoktatás hagyománya.  Tanító nénik kezdeményezésére a szülők beleegyezésével és támogatásával  az idei tanévben több mint 70 kisiskolás járt heti rendszerességgel néptáncra. Az órákat Kocsis Hunor néptáncoktató tartotta a két kezdő és egy haladó csoportnak. 

Iskolánk Vezetősége örömmel támogatja ezt a kezdeményezést, a Petőfi Sándor Kulturális Alapítvány  gyereknapon édességgel jutalmazta a kis táncosokat.

A lelkes és kitartó munkának köszönhetően a tanév végén a petőfis táncosok néptánctalálkozón vettek részt a kézdivásárhelyi Vigadó által megszervezett Gyerkőcfesztiválon. 

Sós Katalin tanító néni